Noszlopi Németh Péter
AZ ÁRPÁD-KORI BUDA NYOMAI A PILISBEN
című tanulmánya a Püski kiadó gondozásában jelent meg.
A szerző 15 évi kutatómunkájának eredményét közli ebben a tanulmányban. A magyar történelem ún. "fehér foltjára" világít rá, amikor számos, ezt igazoló irodalommal alátámasztva, valamint helyszíni vizsgálódásai alapján arra a megállapításra jut, hogy az Árpád-házi királyok fővárosa Ős-Buda-vára (Vetus Buda) - Alba Regia - Etzelburg - Herculia - Sicambria - a Pilisben, a Dunakanyarban: Esztergom- Dömös -Dobogókő által határolt területen volt. Ezzel a kérdéssel a múlt század óta napjainkig többen is foglalkoztak, de hivatalos állásfoglalás nem történt ez ügyben.Tanulmányát a szerző 1955-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történettárának "Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben" címmel, majd a Magyar Tudományos Akadémiának nyújtotta be "Attila és az Árpádok romvárosa a Pilisben" címmel. A szakma (történészek és régészek) felháborodással reagált a szerző állításaira, két okból is. Először azért, mert az Árpád-házi királyok székhelyét korábban Óbudán, majd Székesfehérváron keresték és vélték megtalálni (Alba Regia), - másrészt, mert a szerző nem volt szakmabeli. A sajtó hosszú éveken keresztül foglalkozott az üggyel. Sok cikk jelent meg a napilapokban, a szerző nevének említésével, vagy anélkül erről a témáról. A szerző 1962-ben előszöz- a "Képes Magyarországban", majd 1967-ben a "Budapest" c. folyóirat júliusi számában ismertette rövidítve a tanulmányokban foglaltakat. A külföldi magyar sajtót nagyon érdekelte ez a téma. A hatvanas évektől kezdődően
rendszeres írásbeli kapcsolat alakult ki a szerző és a tengeren túl megjelenő magyar nyelvű lapok szerkesztőivel, akik a 60-- 70-es években folyamatosan közölték a szerző által rendelkezésükre bocsátott anyagot. Így Kanadában, az USA-han, Ausztráliában a "Magyar Élet", a "Magyar Történelmi Szemle" és a "Magyar Múlt" c. lapok. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportja 1959 óta, - majd később a visegrádi Mátyás Király Múzeum is folyamatos ásatásokat végez a Pilisben. A feltárt leletanyag hivatalos elismeréséről, kiállításon történt bemutatásáról a mai napig nincs tudomásunk. Németh Péter 1971 óta halott. Nehéz életkörülményei, valamint hirtelen halála nem tette lehetővé, hogy egy rendezettebb, stílusában csiszoltabb munkát hagyjon hátra. Minden igyekezete a kutatás anyagának megbízhatóságára, helyt-állóságára irányult. Az érdeklődő olvasó megfelelő, eredeti dokumentációkkal, irodalommal alátámasztott anyagot kap kézhez. Így módjában van véleményt alkotni a X--XIII századi pilisi Ó-Budavár létezését illetően.
1997. március Németh Péterné
A Püski kiadó és a kiadás megjelenését támogató Pap Gábor és Bradák Károly urak természetesen köszönetet érdemelnek. Noszlopi Németh Péter is tiszteletet érdemel az igazság kutatásával, azonban az elmúlt időszak új kutatási irányai, és azok eredményei megkövetelik a korábbi kutatók megállapításainak cáfolatát. A mai digitális világban könnyebb helyzetben van az igazságot kereső kutató. Pillanatok alatt bent vagyunk a digitális könyv és képtárban, így szinte percek alatt megtalálhatunk egy oklevelet vagy térképet. A műholdas és GPS alkalmazások is korlátlanul és ingyenesen rendelkezésünkre állnak egy adott terület kutatásához. Ezidáig csak megtévesztő és alapjában téves, az érdeklődőket továbbra is becsapó cáfolattal próbálkozott az a Kanyó Ferenc, aki a történészi dogmákat tovább erőltető írásaival akar a szamárlétrán feljebb mászni. A Pilismaróti Ősbuda címmel megjelent oldala is csak a hivatalos ostobaságok ismétlésével akarja Noszlopi kutatásait cáfolni. Ezért sem tudja Noszlopi alapmegállapításait megkérdőjelezni, hiszen aki elolvasta a könyvet, az rögtön tisztába jöhetett azzal, hogy a hivatalos feltárások mind zsákutcába vezettek Óbuda városával kapcsolatban. Hiába próbálják egyes "szakértők" a hivatalos oldalról becsapni az embereket, az internet világában már minden információ kideríthető és leellenőrizhető.
A tovább erőszakolt hivatalos történész dogmákon kívül, a Noszlopi téveszméken alapuló, maguknak személyi kultuszt kialakító, ön és közámító egyének okozzák a legtöbb kárt. Ezek a mások hiszékenységét kihasználó szélhámosok ártanak leginkább a valós és jól megalapozott kutatásoknak. Ezen okból is fontos és időszerű Noszlopi tévedéseit helyretenni, a tanulmányában leírt pontatlan adatokat kiigazítani, és Óbuda-Sicambria városának valós földrajzi helyét az érdeklődőkkel megismertetni.
Egyed Zoltán Pajzsvivő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése