AZ ÁRPÁD-KORI BUDA NYOMAI A PILISBEN-MAI SZEMMEL NÉZVE

"Közel 200 éve foglalkoztatja a magyar tudományos világot az a kérdés, hogy a mai Budán és a mai Óbudán hol fekszenek az Árpádkori építkezések maradványai.
Több mint 100 év óta úgyszólván megszakítás nélkül folynak
az ásatások fővárosunk mai területén Attila, Árpád és a magyar királyok sírjainak felkutatására, az Alba Ecclesia (Fehéregyház), a hatalmas prépostsági templom, az Árpád-kori vár és sok más, a korabeli írásokból ismert, valamikor az ősi Budán (Vetus-Budán) létezett épület maradványa, romjai után, majd a mai Buda várhegyi területén a késői Árpádkori építkezések után is. Ez a sok kutatás sok sikertelenséget jelentett. Végeredményben az ásatások egyetlen esetben sem vezettek a várt eredményre az Árpád-kori leletek feltárása tekintetében. Természetesen a kutatások vezetői általában igyekeztek ásatásaikat sikeresnek feltüntetni, ez az
oka annak, hogy az óbudai ásatások eredményességéről a kutatók véleménye megoszló. Sokszor még komoly kiadványok is azt a szempontot képviselik, hogy a régi Buda ismert épületeinek maradványait a mai Óbudán már megtalálták, romjait kiásták. Ha azonban a kutatások részleteit vizsgáljuk, leírásait, az egyes kutatásokról
szóló szakjelentéseket ellenőrizzük, akkor arra kell gondolnunk, hogy legfeljebb csak többé-kevésbé elfogadhatóan megfogalmazott magyarázgatásokról, bizonytalan alapokon nyugvó teoretikus feltevésekről
van szó, és ez azért van így, mert a mai Óbudán egyetlen
esetben sem sikerült megtalálni a régi Buda kétségtelen nyomait. A tudományos történelemkutatás emiatt eddig csak ezeknek a bizonytalan feltevéseknek alapján dolgozhatott a mai Óbuda, a mai Buda és a régi Buda múltjának megállapítása érdekében. Elgondolható, hogy
ez milyen károsan befolyásolhatta egész történetírásunkat".

MAI SZEMMEL NÉZVE

VÁRY ISTVÁN GYŰJTÉSE

Noszlopi Németh Péternek természetesen teljesen igaza van abban, hogy a ma Óbudának hívott helyen, a Zichyék területén nem sikerült történészeinknek az Árpád és középkori Buda városát beazonosítani. A régészeinknek pedig nem sikerült olyan leleteket találni, amelyek az Árpád-kori fővárost, és a középkor gazdag Óbuda várait, a királynéi várost oda azonosíthatná. Sőt, a RÓMAI polgárváros területén, egy darab magyar vonatkozású leletet sem találtak! Noszlopi elgondolása a "Pilisbeli" Óbudával azonban nem vált be, már csak azért sem, mert az ő általa elképzelt területre egyetlen térkép sem ábrázolta Sicambriát-Vetus Budát vagy Alt Ofent. Ezért nem tudott sem ő, sem azóta sem senki más sem semmilyen Óbudához köthető romokat azonosítani És ha itt, ennél a résznél befejezném a blogot, akkor is már a fő lényeget elmondtam. Maga a téma komolysága, és persze Noszlopi is megérdemli, hogy sokkal bővebben, és teljesen alaposan kifejtsük a hiányosságokat, tévedéseket és téves megállapításokat. Az is igaz, hogy a kutatások rögtön sikeresek lesznek, ha Óbuda város emlékeit a Pilisben keressük, azonban nagyon fontos tudnunk azt, hogy a Pilis vármegyében lévő várost, azt NEM A PILIS ERDŐSÉGBEN kell keresni, hanem Pilis vármegye központi várát kell a helymeghatározás érdekében egy földrajzi területen azonosítani. Noszlopi tehát eleve egy téves területen kezdett el kutakodni. A helymeghatározáshoz ugyanis a térképek-látképek-krónikák-tudósítások és oklevelek együttes adatait kell figyelembe venni! Szerzőnk azonban ezt az alapkövetelményt nem teljesítette. A történészi revízióra akkor is szükség volt, és most is szükség van, 50 azaz ötven év elteltével a helyzet semmit nem változott, hiszen Óbuda-Sicambria város épületeiből egy darabot sem tártak fel, mert a várost azóta sem  keresték hivatalból. A történészi vezetők tehát bűnösek ebben is, azóta is, és napjainkban is.